Zsigmond Vilmos-díj

2018. április 05.

„Nekem a fekete-fehér a mániám, mert absztrakt. Amikor az ember fekete-fehérrel dolgozik, az jobb, mint a valóság. A fekete-fehér egy választék, benne a fény-árnyékkal.”

Zsigmond Vilmos)

Mintha ezt a gondolatot követte volna Popovics Lőrinc szobrászművész is, amikor megalkotta a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál díjtárgyát.  Hiszen a mű a fény és sötétség immateriális viszonyát testesíti meg, azt tükrözi, hogyan függenek egymástól, hogyan kelnek életre egymás kölcsönhatásában. A nemesen egyszerű forma rafinált megoldásokat rejt, így a gránit és az üveg együttes hatása egyszerre tömör és áttetsző, súlyos és lebegő.

Az alkotás amellett, hogy érzékelteti a természetes fény-árnyék örök változékonyságát, az asszociációk tárházát hordozza. A függőleges üvegcsíkról eszünkbe juthat a fényérzékeny filmszalag, a szobor anyagainak fekete - „fehér” kombinációja pedig utalhat a film hőskorára is. Mindezzel a gondolati tartalommal együtt a díj megjelenítése méltó kifejezése a nyertes operatőrök kiemelkedő teljesítményének.